ÓKOR: Dionüszosz, az őrület istene

Szeretettel köszöntelek a ÓKORI CIVILIZÁCIÓK közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 301 fő
  • Képek - 572 db
  • Videók - 179 db
  • Blogbejegyzések - 80 db
  • Fórumtémák - 5 db
  • Linkek - 166 db

Üdvözlettel,
G ANGEL
ÓKORI CIVILIZÁCIÓK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a ÓKORI CIVILIZÁCIÓK közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 301 fő
  • Képek - 572 db
  • Videók - 179 db
  • Blogbejegyzések - 80 db
  • Fórumtémák - 5 db
  • Linkek - 166 db

Üdvözlettel,
G ANGEL
ÓKORI CIVILIZÁCIÓK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a ÓKORI CIVILIZÁCIÓK közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 301 fő
  • Képek - 572 db
  • Videók - 179 db
  • Blogbejegyzések - 80 db
  • Fórumtémák - 5 db
  • Linkek - 166 db

Üdvözlettel,
G ANGEL
ÓKORI CIVILIZÁCIÓK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a ÓKORI CIVILIZÁCIÓK közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 301 fő
  • Képek - 572 db
  • Videók - 179 db
  • Blogbejegyzések - 80 db
  • Fórumtémák - 5 db
  • Linkek - 166 db

Üdvözlettel,
G ANGEL
ÓKORI CIVILIZÁCIÓK vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.


„..Asszonyok őrjítője, bevarrott, légy kegyes; és mi
költők, véled kezdjük a dalt s végezzük: a téged
elfeledő nem is emlékezhetik ünnepi dalra.
És most üdvözlégy, Dionüszosz urunk s veled együtt
édesanyád, Szemelé, ki Thüóné néven is ismert.”

Homérosz (Devecseri Gábor fordításában) így üdvözli az embrióként Zeusz combjába (némelyek szerint lágyékába) varrt Dionüszoszt. Meg is érdemli az isten a magasztalást, hiszen ő a szőlőművelés és a bor istene; az embernek ő adta a mámort, amelynek segítségével a nyomorult egy-napig-élők megszabadulhatnak­ gondjaiktól. Dionüszosz felvidít­ja a lelket, ő a megmentő (szótér), a gondok feloldója (lüaiosz). Ő a közösségteremtő – hiszen a kollektív mámorban az én kialszik –, a termékenységet, a szaporodást, az ember és a természet fennmaradását elősegítő khthonikus (földön járó) isten, aki az emberek között jár-kel, segítve őket. Lélekgyógyász abban a tekintetben is, hogy kapcsolatban áll a művészetekkel: a dithürambosz, a dráma az ő kultuszainak szülötte.

E fényteli aspektusai mellett azonban ott van sötét aspektusa: aki ellene szegül, aki nem tiszteli őt, azt Dionüszosz megőrjíti vagy széttépi. Mert a mámoron túl ő az őrjöngés, az őrület istene is.

Élettörténetét végigkíséri a rémület és az őrület. Amikor apja, Zeusz Athamasz királynak adja át gondozásra az anyját elvesztett fiút, Héra őrületet küld a királyra, aki vadállatoknak nézi családját, és egyik fiát meg is öli, a többiek pedig – anyjukkal együtt – rémületükben a tengerbe ugranak. Ezután Nűsza erdejébe viszi Zeusz a csecsemőt (innen kapja nevét is: Dionüszosz annyit tesz: nűszai isten), és nimfákkal nevelteti, de a vad trák király, Lükurgosz üldözőbe veszi a nimfákat, akik sikoltozva menekülnek, Dionüszosz pedig rémületében a tengerbe ugrik. Később Dionüszosz bosszút áll: Lükurgosz megőrül, kiirtja családját és barátait, majd nyomorultul elpusztul. Amikor aztán Dionüszosz fölserdül, elindul szerencsét próbálni. Ahogy megy az erdőn, minden megbolondul: remegni, zúgni kezdenek a fák, kacagnak a füvek, rémülten menekülnek az isten elől az oroszlánok és medvék, de bátran elébe mennek a nyulak és őzek. A forrásokból tej patakzik, a folyók medrében bor hömpölyög. A világ kifordul sarkaiból. Amerre az isten elhalad, az emberek otthagyják a munkát, és őrjöngve követik. Egyedül Minüasz lányai maradnak kívül az eseményeken: ők nem vesznek részt az orgián, mert semmirekellő dolognak tartják. Végül el is nyerik méltó büntetésüket: őrültebbek lesznek az őrültnél, tépik, szaggatják magukat, egyikük a saját fiát is széttépi. Végül a három őrült lány denevér, vércse és bagoly képében elrepül a fenébe. A mítosz üzenete: aki nem képes rá, hogy időnként megfeledkezzen magáról, az mindörökre elveszíti magát.



Dionüszosz kultusza kezdetben nem öltött orgiasztikus formát (a görög orgia szó jelentése: misztériumszertartások, áldozatok), de egyre zajosabban ünnepelték, egyre részegesebb zenebonával. Mellékneve úgy lett bakkhosz, azaz lármás, hogy hívei átvették Kis-Ázsiából Kübelé kultuszának kellékeit: a dobot és az érctrombitát. (Dionüszosz tisztelete így össze is olvadt Kübeléével.) Híveinek lármás, kultikus tette az isten megjelenítése. A dionüszián a mainaszok, a thüiaszok (a dühöngő nők) őrületében maga Dio­nüszosz van jelen. Éppen úgy, ahogy az ember okos döntéseiben Athéné, vagy a harcban Arész. Szó sincs arról, hogy a mainaszok – mint a középkori misztikusok – kiüresítenék magukat, hogy az így támadt űrt majd elfoglalja az isten. Az is téves gondolat, hogy a görögök számára Dionüszosz őrjöngő megjelenítése csupán „pszichológiai realitás” volt, hogy ottléte metaforikus vagy szimbolikus esemény. A dionüszián Dionüszosz a görögökkel ott volt. A mainaszok őrülete az ő teljességét jelenítette meg, és ez a megjelenítés egészen más hatásfokú volt, mint amit a mai, templomban üldögélő hívők éreznek az „átváltoztatás” láttán. A mámor, az őrjöngés és az őrület nem más, mint a határok totális áthágása. Hogy ennek jelentőségét megértsük, előbb fel kell tennünk a kérdést: mit jelentett a határ a régi görögök számára?

Egyáltalán nem azt, amit nekünk ma jelent. A határ (peirar) nem olyan létező, amely elválaszt egymástól más létezőket. A görög módon értett határ olyan elv, amely a létezőt kiemeli a nemlétből, és létezése állandóságában fenntartja. Aminek van határa, az nem azonos mással, annak van identitása. A határtalantól, a mérhetetlentől a görögök rettegtek. (Ezért lehetett döbbenetes hatású, amikor Anaximandrosz éppen az apeiront, a határtalant, a meghatározatlant tette meg arkhénak, azaz őselemnek.) A görög kultúra a kicsiny kultúrája, mondja Spengler. A görög városállam a közösség lehatároltságának mintapéldája. Az expanzív gondolkodás soha nem volt jellemző a görögökre. Ők még akkor is csak két-három tengert jártak, amikor pedig technikai tudásuk képessé tette volna őket merészebb felfedezésekre. Láthatjuk tehát: az a dionüszoszi erő, amely ezt a szigorú határtudatot is képes feloldani, mindent felold.



Dionüszosz ábrázolásain az isten attribútuma a szőlőfürt, a boros kupa, a thürszosz (a tobozban végződő rúd). Az állatok közül gyakran láthatjuk mellette a párducot (képünkön). A gigantomachia-ábrázolásokon a párduc mellet gyakran a kígyó Dio­nüszosz segítője, esetleg a pettyes szarvas (dámvad). Nem véletlen, hogy tarka állatok kísérik az istent. A kígyó hátán futó zegzugos mintát, a párduc és a szarvas pettyeit a természettudomány úgy nevezi: körvonal-feloldók. Ezek az állatok körvonalfeloldó mintázatuk miatt jó rejtőzködők: szinte belevesznek környezetükbe. Éppen úgy, ahogy a kollektív mámorban a Dionüszosz-hívők elvesztik lelki, individuális körvonalaikat, és belevesznek a kollektívumba. Érdekes megfigyelést tesz az ünnep hátteréről Kerényi Károly. A dionüszia ideje a tél volt, mondja. Márpedig a 2458 méter magas Parnasszoszon, ahol a nagy ünnep zajlott, a tél igen kemény lehetett. (A behavazott thüiaszok után egyszer mentőexpedíciót kellett küldeni. Mire megtalálták őket, ruháik keményre fagytak.) Ez a jeges, könyörtelen, vakító környezet a háttere a mámornak. A dionüszoszi, forró erő, amely az őrületben jut elementáris kifejeződésre, a téli Parnasszosz háttér-kontrasztja által túláradón van jelen. Kerényi – W. F. Ottót idézve – a haláltól körüllengett életmélységek felkavarásáról beszél. Ezt látja a dionüszoszi őrület lényegének. Erről beszél A tragédia születésében Nietzsche is, aki, miután elméje elborult, leveleit így írta alá: Dionüszosz. Hozzá hasonlóan minden igazi művész tudja, hogy a belső mélységek dionüszoszi felkavarodása nélkül semmiféle mű nem születhet. Ezért kell a költőnek időnként megmerülnie a mámorban, az őrületben. És – írásunk mottójaként – Homérosz is ezért mondja a hatalmas istennek: „…mi költők, véled kezdjük a dalt s végezzük”.


Címkék: az őrület istene dionüszosz

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Morgman Amina La üzente 3 éve

2014. 04. 03.

Eme Földön járok
Élek-halok, akár többször is.
Írnak rólam mende-mondák
Igazat és hamisat.
Tudd meg valómat!
Kísérője vagyok többnek,
Időben a történetnek.
Velem kezdi, s velem végzi
Történetét mind, aki
Az Antitér-t megérti.

Földi halandó, ha magához hív,
Ha nem isteni származék,
S ha nem én keresem,
Mind belepusztul.
Mivel nem segítőnek kér,
Hanem felveszi gúnyámat,
Hogy velem eggyé váljon.
De ezt nem lehet, mert
Én, Dionüszosz csak egy vagyok,
Egy identitás,
Egy örökös,
Nincs feleségem,
Nincs állandó szeretőm.
Én vagyok az öröm,
A mámor,
A boldogító,
A zsákba varrott,
A feloldó,
A Nagy szolgája.
Mindenki, aki gúnyámra vágyik,
Ki nevemet használja jogtalanul,
Magamba zárom, elrejtem, nem engedem.
Félelmetes vagyok az embernek,
De az isteni születésűnek segítője.
Embernek is hasznára lehetek,
Ha mellé szegődöm,
És nem veszti önmagát,
Tanácsomra hallgat,
Figyeli a csendet,
A színművészet javát,
Megérti és kezeli.

Dionüszosz

Válasz

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu