Mongólia nyugati részén, egy kétezer éves temetőben nemrégiben több mint kétszáz sírt találtak. Az ezek egyikében talált csontvázból kivont DNS azt mutatta, hogy a férfi európai vagy nyugat-ázsiai leszármazott

Mégis prominens pozíciót foglalt el Mongólia Xiongnu Birodalmában – állítja Kyung-Yong Kim dél-koreai kutató és csapata. A korábbi ásatások és az ősi kínai szövegek leírása alapján a kutatók azt gyanítják, hogy a Xiongnu Birodalom – mely Kr.e. 209-től Kr.u. 93-ig Mongóliában és körülötte hatalmas területet felügyelt – etnikai és lingvisztikai szempontból eltérő nomád törzseket ölelt fel. A birodalom uralta valamikor a fő kereskedelmi útvonalként ismert Selyemutat, és megnyitotta mind a nyugati, mind a kínai fél előtt.

A kutatóknak azonban még ki kell deríteniük milyen nyelvet beszéltek a birodalom irányítói és a politikai elit – mondja David Anthony, New York-i kutató. Ám az új genetikai bizonyíték azt mutatja, hogy a kétezer éves férfi "etnikailag olyan sokszínű volt, mint a Xiongnu közösség maga” – magyarázza. Az egyén Y-kromoszómáján egy sor genetikai mutációt hordoz, melyek apai ágon öröklődnek, és mindennaposnak számítanak napjainkban az indo-európai nyelvet beszélő férfiak között Kelet-Európában, Közép-Ázsiában és Észak-Indiában. Ugyanennél a férfinál mitokondriális DNS-mutációk rendszerét is kimutatták, melyek az anyai ágról öröklődtek, és a Közép-Ázsiában élő, modern indo-európai nyelveket beszélők jellegzetességei.


"Nem tudjuk, hogy ez a hatvan-hetven éves férfi magától jutott Mongóliába, vagy családja már számos generáció óta itt élt” – mondja Charles Brenner a vizsgálat társszerzője. Két másik csontváz, melyeket szintén Duurlig Nars Xiongnu temetőjében fedeztek fel, genetikai kapcsolatot mutat az Északkelet-Ázsiában élő emberekkel. A Duurlig Nars férfi genetikai „ujjlenyomata” alátámasztja az elméletet, miszerint az indo-európai vándorlások Ázsia északkeleti része felé kétezer évvel ezelőtt elindultak. Ez az elképzelés elfogadható, de még nincs megerősítve – mondja Peter Underhill, a Stanford Egyetem kutatója. A modern populációkban az Y-kromoszóma mutációi gyakoriságának további vizsgálata lehetővé teszi, hogy sokkal pontosabban nyomon kövessék a Duurlig Nars férfi geográfiai gyökereit.

A tudósok hosszú ideje próbálják nyomon követni az Európában, Indiában és Ázsia egyéb részein jelenleg megtalálható, rokon nyelvek eredetét és terjedését. Az egyik hipotézis szerint az indo-európai nyelvek a nomád kurgánok – akik a lovakat háziasították, így nagy távolságok megtételére voltak képesek - terjeszkedésének és hódításának több hulláma során szaporodtak el. Ezen forgatókönyv szerint a kurgánok mintegy 6400 évvel ezelőtt hagyták el a Fekete-tenger északi részén lévő otthonukat. Egy másik elmélet szerint, az ősi Törökországból származó gazdálkodók terjesztették el az indo-európai nyelveket, ahogy egymás után foglalták el a földterületeket. A folyamat mintegy kilencezer évvel ezelőtt indult meg.


1978 óta Kína északnyugati részén – nem messze Mongóliától – találtak már 2400-4000 éves, európai tulajdonságokat mutató, mumifikálódott tetemeket, melyek további adalékot szolgáltattak a kurgán hipotézishez. Az ezen szőke hajó emberek mellett talált nagy kerekek maradványai azt a vitatott lehetőséget vetették fel, hogy ezek az idegenek ismertették meg a kínaiakat a kordékkal és harci szekerekkel. Ezekhez a felfedezésekhez járult 2009 szeptemberében egy genetikai tanulmány.

Christine Keyser francia kutató és csapta kiderítette, hogy az Oroszország északkeleti részén, tizenegy kurgán lelőhelyen korábban kiásott 26 csontvázból kilenc rendelkezik az Y-kromoszóma olyan mutációjával, melyről úgy hiszik, a korai indo-európaiak keleti irányú terjeszkedését jelzi. Ugyanezen genetikai jellegzetesség figyelhető meg a Duurlig Nars férfinál.

Mintegy kétezer évvel ezelőtt, Kína északnyugati részén valószínűleg beszélték a legkeletibb indo-európai nyelveket – mondja Anthony. Így egy indo-európai nyelvű ember a Xiongnu politikában komoly helyet szerezhetett, majd az elit Xiongnu temetőben örök nyughelyet is kiérdemelhetett – állítja a kutató. Kim egyetért vele. A Duurlig Nas férfi egy kivételesen magas rangú Xiongnu férfi sírjához közel helyezkedik el, akit talán valamilyen módon szolgált – sugallja. Kim csoportja azt tervezi, hogy a többi Duurlig Nars csontvázból is DNS-t von ki és tanulmányozza.